A koronavírus és a háború hatásait már nagyjából feldolgozták a magyar kis- és közepes vállalkozások (kkv), azonban sokuknak nehézséget okoz a tervezés a forintárfolyam ingadozása miatt – derül ki a Via Credit és az Opten felmérésből. Ezen túl az infláció és a munkaerőhiány állítja kihívások elé a cégvezetőket.
A 2021-2027-es uniós pályázati ciklusban kb. 9750 milliárd forint támogatási összegre lehet számítani, amelyből közvetlenül a vállalkozások beruházásaira vagy fejlesztésére 1490 milliárd forint költhető el és ebből a legnagyobb rész, mintegy 1000 milliárd a GINOP Pluszban látszik, amelyből eddig már 440 milliárd forintot ki is osztottak a nyerteseknek – derül ki a Via Credit összesítéséből, amelyhez átnézték a fejlesztési tervek, illetve a megítélt támogatások részleteit. Arra hívják fel a figyelmet, hogy idén a GINOP Pluszon belül nem lehet tömeges pályázatra számítani, de két kiírásban (K+F és Magyar Multi Program) összességében jelentős, mintegy 100 milliárd forintos keret kiosztása várható. Azt is előrevetítik, hogy inkább jövőre várható újabb uniós pályázati cunami.
2022 tavasza izgalmasnak ígérkezik: összességében több mint 350 milliárd forint vállalati támogatást számolt össze a Via Credit az év első félévében. Idén a GINOP Plusz program fog dominálni, beindul a DIMOP Plusz program, ami az informatika területén kínál támogatásokat, illetve sokan várják az NKFIH hiánypótló KKV START Innováció kiírását.
Nemcsak a 2021-es év második fele hozott pályázati dömpinget Magyarországon, hanem 2022-es év első hónapjaiban is erre lehet számítani – hívja fel a figyelmet Papadimitropulosz Alex, a Via Credit ügyvezető igazgatója, aki saját összesítése szerint mintegy 350 milliárdos pályázati csomagot tudott összeszedni 8 várható felhívás kapcsán.
2021-ben több mint egy tucat olyan érdekes uniós pályázat nyílt meg Magyarországon, amely a vállalkozások széles körét megmozgatta, hiszen több mint 12500 cég adott be támogatási kérelmet és az ipari vállalkozások számára megpályázható összeg elképesztően magas, bő 700 milliárd forint volt – mutat rá év végi összesítésében a Via Credit ügyvezető igazgatója. Mivel a 2014-2020-as ciklus pályázatai mellett már meghirdettek néhány olyat is, ami a 2021-2027-es időszakhoz tartozik, ezért Papadimitropulosz Alex úgy fogalmaz, hogy pályázati cunami söpört végig idén a vállalati szektoron, akinek várakozásai szerint lesz még 2022-ben is egy hasonlóan izgalmas hulláma, de utána alábbhagy a pályázati dömping.
Augusztus 13-án bezárul a lehetőség, azaz már csak három napja van a vállalkozásoknak arra, hogy az előminősítési kérelmüket benyújtsák a GINOP PLUSZ-2.1.1-21 Vállalati kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek ösztönzése című pályázatra. Ez az első kör a forrás elnyeréséhez vezető úton és Papadimitropulosz Alex, a Via Credit ügyvezető igazgatója arra számít, hogy „több száz, akár 700-800 között lehet a pályázatot benyújtók száma”.
Frissítés: Szerdán délelőtt érkezett a hír, hogy átdolgozzák a pályázatot és miután az új verziót közzéteszik, még ahhoz képest két hétig folyamatosan nyitva lesz az előminősítés beadhatósága az NKFIH felé.
A hétvégi Magyar Közlönyben megjelent a gazdaságfejlesztési EU-pályázatok idei várható menetrendjének néhány fontos részlete és amint megírtuk: ezek azt mutatják, hogy a következő hetekben hat pályázat formájában 587 milliárd forintnyi forrásra lehet majd benyújtani a támogatási kérelmeket.
Az Európai Bizottság a minap elfogadta a 2022–2027-es időszakra szóló regionális támogatási szabályokat, ami alapján az egyes tagállamok állami támogatást nyújthatnak a cégeknek és ez nagy változást tartalmaz a Pest megyei cégeknek, hiszen leválik a térség Budapestről és önállóan is támogathatóvá válik, és mindez oda vezet, hogy a cégek az eddigi jellemzően 0% helyett akár 50-70%-ig terjedő támogatásra is jogosulttá válhatnak. A lehetőség azonban csak 2022. januártól lép életbe, ami dilemma elő állíthat sok céget – mutat rá a változásra és az abból eredő kihívásra a Via Credit ügyvezetője.
A 2021-2027-es uniós ciklus küszöbén a Via Credit pályázati tanácsadó összefoglalta, hogy milyen kutatás-fejlesztési és innovációs célú finanszírozási lehetőségek állnak a vállalkozások rendelkezésére, milyen pályázati keretek várhatók, illetve a 2014-2020-as ciklusban kiírt pályázatok főbb adatait is összegyűjtötte. Az áttekintő végén Papadimitropulosz Alex, a cég ügyvezető igazgatója (képünkön) azt is összefoglalja, hogy milyen adókedvezményekkel számolhat egy cég, ha kutatás-fejlesztésre szánja magát.
Egyedi jövedelemkompenzációban részesülnek a kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók a koronavírus-járvány miatt. A Via Credit elemzéséből most az is kiderül, hány cég jelentkezhet a támogatásra, kikre kérhető a támogatás és mindez várhatóan mekkora forrást fog felemészteni. Érdemes azzal kapcsolatban is képbe kerülni, hogy mit kell egy vállalkozásnak vállalnia a támogatásért cserébe és milyen apróbetűs részei vannak a kormányrendeletnek.
Egy 30 ezres magyarországi cégmintát vizsgálva az derült ki, hogy a cégek negyedének alig egy hónapra elegendő likviditási tartaléka van a bérköltségek kifizetésére, további 43%-uknak pedig csak 3 hónapra elegendő ez – derül ki a Via Credit elemzéséből. Az anyag arra mutat rá, hogy a legnagyobb veszélyben a kisvállalkozások vannak és ha a vizsgálatot a teljes magyar céges körre kiterjesztenénk, jó eséllyel azt mondhatnánk, hogy sok tízezer cég sok százezer munkavállalója van most nagy veszélyben. Miközben a kormány a maga tempójában halad a gazdaságújraindító intézkedéseivel, a most közölt felmérés alapján még inkább érthető, hogy egyre több gazdasági szakember hívja fel a figyelmet arra, hogy a súlyos helyzetben az államnak azonnal kell cselekednie.
Ritkán szólnak akkorát a versenyképességi tanács javaslatai, mint legutóbb, amikor a helyi iparűzési adó változtatását vetette fel. Eddig leginkább az önkormányzatok vesztesége volt a figyelem középpontjában, de érdemes azt is alaposan megvizsgálni, hogy a könnyítés mit is okoz a vállalkozások oldalán. Papadimitropulosz Alex, a Via Credit ügyvezető igazgatója kiszámolta a Portfolio-nak, hogy kik lennének a legnagyobb nyertesek, amennyiben megvalósulnának a Varga Mihály által bejelentett tervek.
A magyar, vagy EU-s vissza nem térítendő támogatást elnyert cégek mintegy 80%-a bízik abban, hogy ez pozitív hatással lesz a vállalkozására, miközben a kis- és középvállalkozások 60%-a tervez idén 50 millió forint körüli, vagy afeletti beruházást – derül ki a Via Credit pályázati tanácsadó kérdőíves felméréséből.
A kutatás-fejlesztési támogatást elnyerő vállalkozások árbevétele és működési eredménye sokkal nagyobb mértékben nőtt öt éves távon, mint azon cégeké, amelyek nem ilyen támogatáshoz jutottak, vagy egyáltalán nem kaptak támogatást, ráadásul a 100 millió forint feletti támogatás felhasználása a közép, de leginkább a nagyvállalati körnél hatékony – derül ki egy friss kutatásból, amelyet a Via Credit végzett az Opten felmérése alapján.
A kutatás-fejlesztési célú támogatásban részesülő magyarországi cégek jelentősen nagyobb árbevétel- és EBITDA növekedést értek el a támogatást követő 5 évben, mint azok a cégek amelyek más típusú uniós, vagy magyar támogatáshoz jutottak, vagy egyáltalán nem kaptak támogatást – derült ki abból a nagy mintás magyar vállalati kutatásból, amelyet Via Credit végzett el a 10 és 100 millió forint közötti támogatási tartományban.
A Via Credit információja alapján az áprilisban bejelentett Magyar Multi Program október első felében jelenik meg, miután a pályázat jelenlegi feltételeit módosítani fogja a kiíró.
António Costa a legális bevándorlás támogatását és a határellenőrzés szigorítását ígérte.
Ilyenek álltak szinte minden magyar garázsában - évtizedekkel ezelőtt.
Kudarcba fulladtak a tárgyalások.
Itt az új igazságügyi miniszterjelölt.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
